Mta bolcseszettudomanyi kutatokozpont

Lieb Ferenc új szereplő a 18. századi magyarországi művészet történetében: kastélyok és templomok rokokó falképeinek a közelmúltban azonosított mestere. A gazdagon illusztrált kismonográfia bemutatja az Iglóról Miskolcra, majd Leleszre vándorolt festő eddig megismert életművét, középpontban az edelényi kastély nemrég restaurált...

Buza János 1963-ban az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán, magyar-történelem szakon fejezte be tanulmányait. Diplomamunkáját Szabad György irányításával írta. A török kori gazdaságtörténetet Sinkovics István tanóráin kedvelte meg. 1964-1986 között MTA-állományú kutató volt a mai Budapesti Corvinus...

A HUN-REN Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézete a kora újkor időszakát bemutató kötettel indítja útjára a Magyarország történeti atlasza című sorozatot. Az olvasók két időrendi (1526-1606, 1606-1711), és azokon belül négy tematikai egységben (hadtörténet; polgári, katonai, egyházi igazgatás; gazdaság;...

Lakatos Bálint (Budapest, 1983) felsőfokú tanulmányait az Eötvös Loránd Tudományegyetemen (ELTE) végezte történelem és latin szakon (2001-2007). Doktori tanulmányait a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen, majd az ELTE Történettudományi Doktori Iskolájában folytatta, fokozatát 2013-ban szerezte meg. 2012-től a MTA-HIM-SZTE-MNL OL...

Révész Tamás (Szombathely, 1988) az Eötvös Loránd Tudományegyetemen szerzett alapszakos történész-levéltáros (2011), majd gazdaság- és társadalomtörténet szakirányon történelem mesterszakos (2013) diplomát. Időközben egy évet tanult a Berlini Humboldt Egyetemen. 2014-ben kapta meg második diplomáját a King's College London...

Megjelent az ötödik kötete annak a tíz kötetesre tervezett sorozatnak, amelyet a Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Intézetének kutatói indítottak el 2011-ben Tóth Gergely István (Tóth Gergely) vezetésével Bél Mátyás (1684-1749) országleírásának, illetve az országleírás kéziratban maradt vármegyeleírásainak...

Immár a hatodik kötete látott napvilágot annak a tíz kötetesre tervezett sorozatnak, amelyet a Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Intézetének kutatói indítottak el 2011-ben Tóth Gergely vezetésével Bél Mátyás (1684-1749) országismertetésének, illetve az országismertetés kéziratban maradt vármegyeleírásainak a...

agyarország többi szomszédjához hasonlóan a Szerb Királyság, illetve a háború végén megalakult Szerb-Horvát-Szlovén Királyság is benyújtotta követeléseit a párizsi békekonferencián a legyőzött országokkal szemben. A legfontosabb délszláv követelések Magyarországhoz kapcsolódóan elsősorban a területekre vonatkoztak, ám...

A monográfia a Habsburg Birodalom középszintű közigazgatási elitjének professzionalizálódásával foglalkozik a 18. század második felében. Előléptetési kérelmek, a káderkérdésekben hozott határozatokat rögzítő hivatali jegyzőkönyvek, magánlevelek és más források segítségével rekonstruálja a hivatalnoki karrierek legtipikusabb...

Hogyan élték meg az elmúlt évszázadok asszonyai a fogantatás, a várandósság, a szülés, a gyermekágy, a szoptatás-táplálás elementáris élményeit? Milyen konkrét és titokzatos jeleket, testi változásokat észleltek, hogyan értelmezték ezeket? Miképpen és milyen körülmények között hozták világra gyermeküket? Mit jelentett...

Ma, az egyre növekvő kockázatok korában elengedhetetlen, hogy az emberi tudat a tájat és a környezeti jelenségeket is történetekbe tudja foglalni. Ez elsősorban információ és érzékenység kérdése. A szöveggyűjteménybe válogatott tanulmányok részben a 21. század elején legtöbbet idézett és vitatott környezettörténészek...

Jelen válogatásban a szerző azt mutatja be, hogy milyen főbb érdekek vezérelték a Kárpát-medence újrarendezése során az olasz külpolitikát: a térségpolitikájuk keretében mikor, hogyan és miért támogatták a magyar igényeket; miért próbáltak úgy kedvezni Magyarországnak, hogy azzal ne rontsanak pl. a romániai pozíciójukon;...

Miként lehet a magát univerzálisnak tekintő tudományt egy konkrét közösség, a magyar nemzet szolgálatába állítani? Hogyan lehet tudományosan megalapozni a nemzetépítés programját? Van-e speciálisan magyar tudomány, és ha van, hol érintkezik az egyetemes tudományossággal? Ha szembekerül egymással a tudományos igazság és a...

Ez a kötet a mohácsi csata egyetemes hadtörténeti összefüggéseinek jobb megértéséhez kíván fogódzókat nyújtani. Szakavatott szerzők segítségével a legfontosabb európai birodalmak és államok hadszervezeteit, hadseregeit és hadművészetét mutatja be abban a korban, amikor a szó szoros értelmében mindenkinek "váltania" kellett....

Jelen kötet a 2015-ben elhunyt Kerny Terézia művészettörténész ikonográfiai és kultusztörténeti tanulmányaiból ad közre válogatást. A kötetet Mikó Árpád, az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Művészettörténeti Intézetének tudományos főmunkatársa, intézetvezetője szerkesztette.

Kötetünk az első kísérlet arra, hogy összegezze a magyar történettudomány kutatásainak jelen állását az első világháború és a Trianon utáni menekültkérdéssel kapcsolatban. A kötetben foglalt tanulmányok számos oldalról igyekeznek megvilágítani ezt a fontos és fájdalmas kérdéskört: az 1918 és 1924 között Magyarországra...